Jézus születésének időpontja és a betlehemi csillag eredete egy máig kutatott kérdés a kereszténység történetével kapcsolatban. Bár a Biblia pontos dátumot nem közöl, és a csillagról szóló leírás is szimbolikus lehet, a történészek és csillagászok számos elméletet állítottak fel a témában. Nézzük, mit tudunk erről.
A keresztény időszámítás kezdete a Názáreti Jézus születésének tévesen kalkulált időpontjára épül. A történelmi dátumainkat ehhez a hibásan megállapított kiindulási ponthoz képest Kr.e.-i (ante Christum natum) illetve Kr.u.-i (post Christum natum) keltezésekkel ellátva tartjuk számon. Ma már elismerik a keresztény források is, hogy Dionysius Exiguus (470 – 550, jogász, szerzetes) által megállapított időpont feltehetően 6-8 évvel eltér a ténylegestől. Heródes király i. e. 4-ben halt meg, így eleve nem stimmelhetett számítása. A történészek szerint Jézus születése Kr. e. 7 és Kr. e. 4 között történt Heródes király uralkodásának vége felé, aki Kr. e. 4-ben halt meg.
Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillag vezette a napkeleti bölcseket Jézus születési helyére. Az egyik legnépszerűbb teória szerint a betlehemi csillag a Jupiter Szaturnusz együttállása lehetett, vagyis nem egyetlen csillag, hanem egy bizonyos konstelláció. A Jupitert a királyok, a Szaturnusz pedig a zsidók csillagának tartották, amely a történészek által meghatározott időintervallumon belül Kr. e. 7-ben három alkalommal került konjunkcióba.
Emellett vizsgálták más bolygócsoportosulások lehetőségét is a „hétágú gyertyatartó”, vagy ókori római pénzérméken látható „nyolcágú betlehemi csillag” szimbóluma alapján. Ilyen konstellációk az említett időszakban ritkán fordultak elő, ezért kiemelkedő eseménynek számítottak.
A szupernóvák és az üstökösök is felmerültek, mint lehetséges magyarázatok, például a Halley-üstökös, amely Kr. e. 12-ben volt látható. Viszont az üstökösöket az ókori kultúrák gyakran baljós jelként értelmezték, ami nem illik a messiás születéséhez, másrészt ezek azesemények nem igazán estek egybe Jézus születésének feltételezett idejével. Van, aki úgy véli, hogy a betlehemi csillag nem egy konkrét csillagászati esemény, hanem egy isteni csoda vagy szimbolikus utalás, amelyre a Bibilában számos példát találunk (a Szentírás gyakran használ képeket és jelképeket a mélyebb igazságok kifejezésére).
A legtöbb szakértő a Jupiter és Szaturnusz bolygó együttállását tartja a legvalószínűbb magyarázatnak, mert jól illeszkedik az idővonalba, és összhangban van az ókori csillagászati és vallási szimbolikával.
Természetesen más elméletek sem zárhatók ki teljesen. Jézus születésének időpontja és a betlehemi csillag rejtélye máig izgalmas kutatási téma. Akár csillagászati jelenség, akár isteni csoda volt a betlehemi csillag, az üzenete – a Messiás születése – ma is központi helyet foglal el a keresztény hitvilágban.
