A nehéz Szaturnusz-tranzitok idején gyakran érezhetjük úgy, hogy valami súlyos és elkerülhetetlen dolog készül. Ez az érzés gyakran jár együtt szorongással, bizonytalansággal, sőt néha depresszióval is, mert nemcsak fizikai akadályokat állít elénk, hanem lelki szinten is arra kényszerít, hogy elengedjük azokat az illúziókat, amelyekkel eddig védtük magunkat. Elkerülhetetlenül szembe kerülünk halandóságunkkal, az idő múlásával, és azzal a kérdéssel, hogy kik vagyunk és mit kezdtünk az életünkkel.
Ezen időszakok legfőbb tanítása az, hogy le kell válni azokról a hamis identitásokról, amelyeket magunkra erőltettünk – akár azért, mert a család, vagy a társadalom ezt várta el, akár azért, mert féltünk valódi önmagunk lenni. A Szaturnusz szembesít azzal, hogy kik vagyunk valójában, és rámutat arra, hogy eddig milyen álarcokat viseltünk, milyen kompromisszumokat kötöttünk megtagadva saját valódi énünket. Ez fájdalmas lehet, mert ráébredhetünk, hogy olyan dolgokat hajszoltunk, amelyek valójában nem tartoznak hozzánk. Az ilyen tranzitok alatt gyakran előfordul, hogy kényszeresen menekülési útvonalakat keresünk – új kapcsolatokba ugrunk bele, megszállottan dolgozunk, vagy éppen teljesen visszahúzódunk. Ezek a stratégiák azonban általában csak időleges megkönnyebbülést hoznak, mert a Szaturnusz elől nem lehet elmenekülni. Ami megérett a változásra, annak előbb-utóbb meg kell változnia.
A Szaturnusz ajándéka, hogy a tranzit végére, ha hajlandóak vagyunk együttműködni vele, akkor egy stabilabb, őszintébb, hitelesebb énképet épít, amely kevésbé ingatag és kevésbé függ külső elvárásoktól.
Sajnos a Szaturnusz formáló ereje inkább súrlódások és konfliktusok árán történik. Nem egy kellemes, könnyed átalakulás, hanem inkább olyan, mint amikor a nyers kőből lassan kifaragják a végleges formát. A "szaturnuszi emberek", vagyis azok, akiknek a horoszkópjában erős a Szaturnusz hatása, könnyebben élik meg ezeket a tranzitokat, mert ösztönösen érzik, hogy ez az élet természetes rendje. Nekik könnyebb elfogadni azt, hogy a fejlődés néha szenvedéssel jár, és kevésbé lepődnek meg a tranzitok hozta akadályokon. Egy neptunuszi ember számára viszont egy ilyen tranzit valódi sokként jelentkezhet, mert könnyen beleolvad mások elvárásaiba, és hajlamos illúziókba menekülni. A Szaturnusz azonban megköveteli, hogy jelöljünk ki a határokat és döntsük el, kik is vagyunk valójában.
A Szaturnusz tranzitjai nemcsak új kihívásokat hoznak, hanem egyben felülvizsgálják azt is, hogy a korábbi életszakaszok feladatait hogyan teljesítettük. Minden egyes nehéz fényszög (kvadrát, oppozíció, visszatérés) egyfajta „vizsga”, amely során a Szaturnusz megmutatja, hogy mennyire sikerült integrálnunk az adott életszakasz leckéit. Például 44-45 éves korunkban második kamaszkorunkat élhetjük meg. Sok ember, aki nem tudta megtapasztalni a felszabadult gyermekkort, ilyenkor minden különösebb ok nélkül hirtelen ledobja magáról az eddig magán hordott álarcot, és „elrepül a szelek szárnyán”, hogy elvesztett fiatalságát pótolja.
Vagy 33-36 évesen ismét előjönnek a kisgyerekkori élmények, a szülőkről való leválás témája, amikor a szülők hibáztatása nélkül újraépíthetjük értékrendszerünket, személyes felelősséget vállalva saját életünkért.
A Szaturnusz célja, hogy segítsen azokká válnunk, akik vagyunk, és betölteni azt a célt, amire születtünk. Vagyis el kell határolnunk magunkat attól, amik nem vagyunk. Azok a zavarok, amelyeket a személyiség elrejtett, a Szaturnusz tranzitjaival felszínre kerülnek, megkövetelve az igazságot, rávilágítva eddigi életünk meg nem oldott problémáira.
