A Nyilas Merkúrral rendelkező emberek gondolkodása tág, nyitott és idealista. Számukra a gondolkodás nem csupán eszköz a mindennapi élethez, hanem egyfajta belső utazás: mindig keresnek valamit – egy nagyobb igazságot, egy magasabb értelmet, egy tágabb összefüggést. Ők nem szeretnek a részletekben elveszni, mert ösztönösen a dolgok mögött húzódó nagy képet keresik. A szó szoros értelmében vett logika vagy precizitás nem az erősségük; náluk a lényeg a jelentés, az irány, az eszme.
Alapvetően optimista és lelkes a gondolkodásában, szinte ösztönösen a lehetőségeket, a távlatokat, a fejlődést látja mindenben. A gondolataikban van egy emelkedettség, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy először a nagy cél jelenik meg bennük, az eszme, a vízió, és csak ezután – ha egyáltalán – jön a gyakorlati kivitelezés kérdése. Ők nem a „hogyan” kérdésével kezdenek, hanem a „miért” és „hova vezet” kérdésekkel.
Ez a fajta gondolkodás sokszor elrugaszkodik a realitásoktól, főleg ha épp nagyon inspiráltak, vagy valamilyen eszme, álom, világmegváltó terv ragadja magával őket. Ilyenkor nem számolnak az akadályokkal – vagy legalábbis nem érzik fontosnak –, mert a lelkesedésük annyira átjárja őket, hogy szinte vakon hisznek benne: valahogy majd megoldódik. A Nyilas Merkúr tipikusan az az ember, aki meggyőz másokat is a terveiről, mert olyan hitelesen, olyan lángoló lelkesedéssel tud beszélni a célról, hogy egyszerűen magával ragad. Ő a „motivátor”, a „vízióteremtő”, aki képes elindítani egy folyamatot – de nem biztos, hogy végig is vezeti, mert közben már új cél, új eszme, új horizont jelenik meg előtte.
Kommunikációjuk lelkes, szenvedélyes, gyakran színes, ugyanakkor hajlamos lehet az idealizálásra vagy túlzásokra. A Nyilas Merkúr szeret történetekben gondolkodni, szereti az eszméket szárnyaltatni, és gyakran úgy ad elő valamit, hogy abban a lelkesedés a legfontosabb, nem a részletek pontossága. Előfordul, hogy mások kicsit „nagyzolónak” vagy „túl optimistának” érzik őket, de a szándék mindig tiszta: ők valóban hisznek abban, amit mondanak. Számukra a szó a hit továbbadásának eszköze, nem csupán információcsere.
Kapcsolatteremtő képességük általában könnyed, barátságos és közvetlen. Szeretik az új embereket, az új nézőpontokat, a más kultúrákat, és szívesen kalandoznak szellemi értelemben is. Ugyanakkor, ha azt érzik, hogy egy kapcsolat szűkíteni, korlátozni próbálja őket, gyorsan eltávolodhatnak. A szabadság számukra alapfeltétel – még a kommunikációban is. A legjobban akkor nyílnak meg, ha érezhetik, hogy szabadon fejezhetik ki az eszméiket, anélkül, hogy folyamatosan korrekcióra kényszerülnének. Minden új cél vagy nagy álom mellé társítani szokott egy új lelkesedést – és sokszor ehhez egy új emberi kapcsolódás is társul. Ha már nem érzi azt, hogy egy kapcsolat inspirálja, vagy együtt haladnak valami közös vízió felé, akkor hajlamos lehet továbblépni.
Ösztönösen kész a változtatásra, különösen, ha egy új cél vagy vízió bontakozik ki előtte. Sőt, gyakran nem is csak hajlandó, hanem kifejezetten vágyik rá, hogy valami újba kezdhessen. A változás számára nem veszély, hanem lehetőség – lehetőség a fejlődésre, a tanulásra, az önkifejezésre és arra, hogy új távlatokat nyisson meg önmaga és mások előtt.
Amint egy új cél megjelenik a horizonton, a Nyilas Merkúr azonnal „odafordul” – figyelme, gondolatai, energiája fókuszálttá válnak, és kész meglépni az ehhez szükséges lépéseket, még akkor is, ha azok drasztikusnak tűnnek. Nem ragaszkodik a múlthoz, a megszokotthoz vagy a kényelmeshez, ha úgy érzi, hogy a jelenlegi állapot már nem szolgálja a jövőt.
Ha nincs új cél, ha nem lát maga előtt valamit, ami inspirálja, akkor hajlamos lehet egyfajta belső nyugtalanságra, elbizonytalanodásra, sőt akár cinizmusra is. Ezért még akkor is változtat, ha a jelenlegi helyzete stabil, csak hogy ne süllyedjen bele a szürkeségbe vagy a stagnálás érzésébe.
Gyerekkorukban általában kíváncsi, nyugtalan, felfedező természetű. Szereti a meséket, a fantáziát, a nagy kérdéseket: miért van a világ, miért történnek a dolgok úgy, ahogy? Gyakran érzi azt, hogy tanárai vagy a felnőttek túl szűken látják a dolgokat és a nagy összefüggéseket keresik. Ha környezetük támogatja őket ebben a szellemi szabadságban, akkor rendkívül kreatív, sokoldalú gondolkodókká válnak. Ha viszont korán beléjük fojtják a kérdéseiket, akkor később is küzdhetnek azzal az érzéssel, hogy a világ nem elég tágas a számukra.
Ők nem a szigorú tankönyvek gyerekei, hanem a szabad kérdezésé, a nagy beszélgetéseké, a saját tapasztalásé. Akkor tanulnak a legjobban, ha belső lelkesedésből teszik, nem kényszerből. Ha egy téma valóban érdekli őket, szinte magukba szívják az információt; ha viszont unják, akkor képesek teljesen elveszíteni az érdeklődésüket.
